Városlista
2024. szeptember 20, péntek - Friderika

Hírek

2011. December 22. 07:54, csütörtök | Belföld
Forrás: OrientPress Hírügynökség

Az MNB hajlandó a jövőben újabb likviditásnövelő programot indítani

Az MNB hajlandó a jövőben újabb likviditásnövelő programot indítani

A jegybank stábja már elkészült a decemberi inflációs jelentéssel, amelynek ismeretében hozta meg döntését kedden a jegybank monetáris tanácsa.

De ebből csak a főbb irányszámokat közölte a kamatdöntést követő sajtótájékoztatón Simor András, a jegybank elnöke. Az MNB 50 bázisponttal 7 százalékra emelte az irányadó rátát.

A kamatdöntést követően elhangzott, hogy amennyiben hazánk kockázati megítélése és az inflációs kilátások tovább romlanak, úgy további kamatemelés lehet szükséges. A határidős kamatkontraktusokból azt lehet megállapítani, hogy a piac 3 hónapos időhorizonton még egy újabb 50 bázispontos kamatemelésnek is ad esélyt. A monetáris szigor fenntartása mellett 2013-ra elérhető a jegybank 3 százalékos középtávú inflációs célja. A monetáris tanács kiemelt figyelemmel fogja kísérni az adóemelésektől megtisztított maginflációs ráta alakulását.

A kamatdöntés hátterében állt, hogy a monetáris tanács szerint jövőre stagnálhat a gazdaság és csak 2013-ban kerülhet ismét növekedési pályára. A gazdaság teljesítménye elmarad a potenciális szinttől. A világgazdaság várható lassulása tovább fékezheti a hazai exportot. Idehaza a munkanélküliségi ráta tartósan 10 százalék felett mozoghat, amely az adóemelésekkel és a gyenge forint nyomán erősödő hitelterhekkel együtt alacsony belső keresletet indukál, így a fogyasztás sem támogathatja még hosszú időn át a gazdasági növekedést. A fogyasztói árak alakulásában az indirektadó-emelések inflációnövelő hatását a lomha fogyasztás ellensúlyozhatja. A háztartásoknak idő kell, hogy mérlegüket stabilizálják. A kormány megszorító intézkedései, a jövedelmi helyzettel kapcsolatos bizonytalanság, visszavetik a fogyasztói bizalmat.

Bár a csődkockázati feláraink az utóbbi hetekben csökkentek, a magas deviza- és bruttó államadósság, a költségvetési célok teljesülése és az eurozóna válságának eszkalálódása miatti bizonytalanság sérülékennyé teszik a hazai pénzpiacot, ennélfogva hazánk továbbra is érzékenyen reagálhat pénzügyi sokkokra. Szükség van a Nemzetközi Valutaalappal és az Európai Unióval kötött megállapodásokra, mert ezzel csökkennek a finanszírozási kockázatok.

A kamatemelésekre szükség volt a növekedési kilátások és hazánk kockázati megítélésének romlása, valamint az inflációs ráta növekedése miatt. Simor András elmondta, hogy a magyar kormány nem tartja tiszteletben a jegybanki függetlenséget azzal, ha a jegybank kamatemeléseit kritizálja, ugyanis azok az árstabilitási cél elérését, mint a jegybank legfőbb feladatát célozzák.

A jegybanktörvénnyel kapcsolatosan az MNB elnöke elmondta, hogy nem tartja jó ötletnek ilyen sebességgel megszavazni az új jegybanktörvényt, mert egy ilyen lépés nagyon kockázatos, s egyáltalán nem szolgálja a pénzügyi stabilitást. Simor András sem a monetáris tanács növelésével, sem pedig a pénzügyi felügyelettel történő összevonással nem ért egyet.

A hazai bankrendszert az MNB számos csatornán keresztül támogatta eddig is és ha kell, támogatja a jövőben is. 1 napos, 3-6 hónapos devizacsere ügyleteket kötött a kereskedelmi bankokkal, de hosszabb futamidejű jegybanki tendereket is nyújtott. A bankrendszerben elfogyott a többlettőke, amelyből a bankok a hitelkínálatot növelni tudták. Az MNB egy évig fenntartotta a jelzáloglevél-vásárlási programot, de ennek kihasználtsága sajnos csekély volt, elmaradt a jegybanki várakozásoktól. Az MNB hajlandó lesz a jövőben ezt a programot újraindítani, de azt tudni kell, hogy ezek a likviditásnövelő programok koránt sem vethetők össze az angolszász területen eddig látott – akár a Fed, akár a BoE által életre hívott – kötvényvásárlási programokkal.

Magyarországon az értékpapírpiac – főleg a vállalati kötvények piaca – olyan kis része a gazdaságnak, hogy a jegybanki likviditásnövelő intézkedések reálgazdasági hatása elhanyagolható. Idehaza a kereskedelmi bankok – az eurokrízis elhúzódása nyomán – csak nagyobb költségekkel jutnak külföldi forrásokhoz, ezért visszafogják a hitelezést, következésképpen a vállalatok pedig a beruházásokat. 2012-ben csökkenhet a beruházási aktivitás, jóllehet a feldolgozóiparban e téren várható egy-egy kiemelt fontosságú projekt.

A monetáris tanács üdvözölte a kormány és a Bankszövetség között létrejött megállapodást, mely könnyít a devizaadósok terhein, és erősítheti a bankok hitelezési aktivitását - minderről a Quaestor elemzői számoltak be.


OrientPress Hírügynökség

Címkék: jegybank, mnb, Simor András

Ezek érdekelhetnek még

2024. Szeptember 20. 07:49, péntek | Belföld

Indul a Mindannyiunké a tér rajz-, fotó- és kreatív pályázat

2024. Szeptember 20. 07:45, péntek | Belföld

Magyarország mentességet kér az uniós menekültügyi és migrációs szabályok alkalmazása alól

Mentességet kérünk az uniós menekültügyi és migrációs szabályok alkalmazása alól, mert azzal Brüsszel Magyarországot is bevándorlóországgá tenné

2024. Szeptember 20. 07:42, péntek | Belföld

Orbán Viktor: növelni kellett az árvízvédelmi készültség alá vont területek hosszát

Az ország a helyzet komolysága ellenére is biztonságban van, sem eszközben, sem élőerőhiányban nem szenved az árvíz elleni védekezésben - jelentette ki a miniszterelnök sajtótájékoztatón csütörtökön Budapesten.

2024. Szeptember 20. 07:41, péntek | Belföld

Árvíz - OVF-szóvivő: mindenütt megfeszített munka folyik

Mindenütt megfeszített munka folyik a Duna mentén, a Szigetközben már az árvízi jelenségeket figyelik a vízügyes szakemberek, a Dunakanyarban pedig gyakorlatilag befejezik a homokzsákos erősítéseket